A 850 melegebb fogadtatásban részesült, mint talán bármelyik kocsi a Volvo történetében, kivéve a PV444-et. Autós újságírók leleksen és némileg igazságtalanul áradoztak, hogy a Volvo végre valahára épített egy olyan kocsit, amit élvezet vezetni.

Így vagy úgy, vitathatatlan, hogy az autó teljesen új irányt jelölt ki a Volvo svédországi nagykocsigyártása részére. Első ízben hoztak létre igazán nagyteljesítményű kocsit, amelynek potenciálját a kiváló menettulajdonságoknak köszönhetően maradéktalanul ki lehetett használni.

A legradikálisabb újítást a fronthajtás és keresztirányban beépített orrmotor jelentette. Ehhez teljesen új motornemzedéket kellett kifejleszteni, amelynek első, hathengeres változatát már az előző évben felhasználták a 960-ban, de ott hosszirányban beépítve a hátsó kerekeket hajtotta. A 850 öthengeres, soros motorjának rendkívül rövid építése tette lehetővé a keresztirányú elhelyezést ( a Volvo V-motoros tapasztalatai messze voltak a kedvezőtől).

Maga a motor a technika legújabb állását képviselte, két felülfekvő vezérműtengellyel és hengerenként négy szeleppel. A 2,5 literes gép izmos GLT változata (kezdetben egyedüli opcióként) 170 lóerőt adott le, jóval 200 km/ó feletti csúcssebességet téve lehetővé.

Idővel több másik motorváltozat jelent meg, felfelé és lefelé egyaránt kiterjesztve a választékot. Köztük szerepelt a 850 kevésbé drága kivitelének hengerenként kétszelepes konstrukciója is. Kiegészítésképp megjelent a kétliteres motor is, főleg az ár- és adóérzékeny piacok részére.

A 850 TURBO (és nagyteljesítményű leszármazottjai a T-5R és a 850R) megjelenésével az embereknek első ízben nyílt lehetőségük olyan Volvo-t vásárolni, amelynek csúcssebessége elérte a 250km/ó-t. A Volvo 850 egyszercsak berobbant a német autópályák belső sávjára!

A biztonság területén a Volvo a világon először vezetett be egy vadonatúj, integrált oldalütközés-védelmi rendszert. Ez az innováció a SIPS (Side Impact Protection System) javítja az utasok esélyét, hogy súlyos oldalütközés után is sértetlenül szálljanak ki a kocsiból.

Kezdetben a 850 csak limuzin karosszériával volt kapható, amelynek viszonylag diszkrét formaterve elárulta rokonságát a 440/460 családdal. A második változat, a 850 kombi, jellegzetes és nagyszerűen látható függőleges hátsó lámpáival, 1993 elején jelent meg, és rögtön népszerű lett.

A 850-nel a Volvo sikeresen tört be a szupergyors autók második ligájába. Még jobban fellelkesítette az újságírókat és a vásárlókat a híres-neves 850 T-5R -  a limuzin és a kombi komplett felszerelésű, 250 lóerős változata, feszesebb futóművel, egyedi halványsárga fényezéssel és ehhez illő bőrkárpitozással.

A gazdaságosságot szem előtt tartó vásárlók részére már 1996-ban bemutatták a dízelváltozatot, keresztirányban beépített, öthengeres VW motorral. Ez az autó egyedülálló módón kombinálta a rendkívül kis fogyasztás előnyét a 200km/ó feletti csúcssebességgel.

A 850 futóművének nagyszerű kvalitásait ragyogóan igazolták Rickard Rydell bravúros eredményei a Brit Túrakocsi Bajnokságban (BTCC), amelyben Tom Walkinshaw TWR istállójának színeiben indult. A Volvo és a TWR motorsport együttműködése elvezetett a C70 kifejlesztéséhez.

A Volvo 1996-ban mutatta be a 850 összkerékhajtású változatát – egyelőre csupán kombi karosszériával. Ezáltal a már eddig is kiváló téli tulajdonságokat mutató kocsi még jobban boldogult a hideg évszakban, és nehezebb körülmények között is megőrizte mobilitását. Korlátozott szabad magassága miatt azonban a 850 AWD sohasem volt igazi terepjáró.

A VOLVO 850 1992-es, amerikai bemutatkozó videója: